A fenti elektronmikroszkópos felvételen szembeötlőek a változatos megjelenésű szemcsék által közrefogott, kisebb-nagyobb pórusok. Némi gyakorlattal már pusztán a szemcsék felszínének minőségéből,
alakjukból következtetni tudunk azok összetételére, eredetére. Figyeljük meg, hogy a narancssárga nyíllal jelölt szemcse milyen jól lekerekített, felszínén csupán apró felületi egyenetlenségek
jelennek meg. Azaz anyagát feltételezhetően egy kemény ásvány – jelen esetben – kvarc alkotja. Ennek következtében a folyók vagy a szél által hosszan szállítódhatott, koptatódhatott anélkül,
hogy szétesett volna. Ettől lényegesen eltérő megjelenést mutat a kék nyíllal jelölt szemcse. Jól megfigyelve a nyíllal jelölt részt, paralelogramma szerű formára lehetünk figyelmesek, ami a viszonylag
puha, enyhe erőhatásra is könnyen hasadó karbonát ásványokra jellemző. Ilyen például a mészkő anyagát alkotó kalcit(1).
Figyeljük meg a hasonlóságot a nyíllal jelölt szemcserész és a hivatkozott képen látható darab felszíne között! A könnyen hasadó ásványokból felépülő szemcsék nem „bírják” a hosszú szállítást, rövid
távon felaprózódnak, szétesnek.
(1)kalcit